Aracs

Minden hét évben kinyílt a Pusztatemplom ajtaja, de azt tudni kellett, mikor, mert a kincs akkor tűzként feladja magát. Aki akkor bement az ajtón, sok kincset szerezhetett magának. Volt egy szegény asszony, aki azt gondolta, hogy ő bemegy, mert tudta,

Törökbecsén mesélték, hogy a parasztok egyszer a Pusztatemplom mellett egy kőkecskét találtak. A parasztnép nem tudott vele mit kezdeni, ezért nehezéknek használta boronáláskor. Rátették a boronára, és úgy boronáltak vele. Még én is ültem rajta. A kőkecske ugyanúgy nézett ki

„Azt a kűkecskét, amejikrű én mesélök, azt az aracsi Pusztatemplomba tanáták. A parasztnép boronáláskor segédeszköznek hasznáta. Rákötötték a boronára és boronáztak vele. Még űtem is rajta. A kűkecske ugyanúgy nézett ki, mint a röndös kecske, csak a farka vót törve.

A törökbecsei Mák Szalai Ilona (1924) elbeszélése nyomán írta Vajda János A kőkecskét, amely hosszú évekig ott volt a Pusztatemplomnál, az 1940-es években az aracsi G. Luka és G. Mile testvérek összetörték, azt remélve, hogy aranyat találnak a belsejében. Találtak-e

A tordai id. Tót Gál József (1867-1949) meséje alapján írta Vajda János Az a kűkecske, ami a Pusztatemplomnál vót, nem is kűbül, hanem vasbú vót. Amikor az aracsi határban dógoztam, én is láttam. Ott, a Pusztatemplomnál lévő kút mellett vót.

Valamikor réges-régen érkezett egy levél Tatárországból postaszekéren. A Pesti Napló 1863. szeptember 12-én közölte, hogy ne merüljön feledésbe. Így szól a tartalma: „Én Barát János, 120 Esztendős Ember Írtam tatár országban, Pötös nevű városba, nagy Lelkem reszketve, hogy a királyi

Az idősebb tordaiak elbeszélése szerint a Pusztatemplomot a becsei várral összekötő alagútnak volt egy elágazása Torda felé, amely része az 1800-as években a tordai betyárok búvóhelyéül szolgált. Tóth Gál József elbeszélése szerint 1906-ban, amikor a Susány utcában B. Katalinnál kutat

Törökbecse és környékének lakóit régóta foglalkoztatja, vajon vezet-e alagút az aracsi Pusztatemplomtól a Tisza folyó irányába, ugyanakkora érdeklődés van az iránt is, vajon van-e kivezető alagút a néhai becsei vártól a Pusztatemplom felé. 1697. szeptember 11-én Savoyai Jenő herceg hadserege

A törökbecsei Szalai Pál meséje nyomán írta Vajda János Öregapám mesélte, hogy a Pusztatemplom össze van kötve alagúttal a becsei várral. Az alagút egy része a Tisza alatt halad. Az alagút olyan széles, hogy két lovas katona elfér egymás mellett.

A Délvidéken, a mai Vajdaságban a Bánsági-Bánáti pusztában, a Tisza bal partjától mintegy 10 kilóméterre, a Törökbecse-Beodra-Torda alkotta háromszög középső részén, a Vince-ér partján, egy enyhén kimagasló dombon, a Szent György-vonalak találkozásánál, lakott településektől távol áll a romos aracsi Pusztatemplom,