A HALÁSZLEGÉNY, akiről a másik különös história szól, a Tiszán halászgatott Zentánál. Ott történt az eset. Egyszer egymagában evezgetett, valahol a Poronty táján, s gyönyörű énekszó ütötte meg a fülét. Arrafelé indult a vízen, de mikor közelebb ért, a lányhang
Zentai csata
MINDEN HÁZNÁL LAKOTT TÖRÖK. A magyarok akkor összebeszéltek, hogy elpusztítják mind egy szálig a törököket. Mindenütt nagy lakomát rendeztek. Úgy beszélték meg, hogy hajnalban, amikor a kakas hármat kukorékol, akkor öljék meg a török katonákat. A maradékot Zentánál nekihajtották a
Arra egy ló is elegendő
A Tisza menti község köpködőjén csoportba verődve álldogálnak az emberek. Beszélgetnek, megtárgyalják a világ folyását. Ott hajt keresztül a piactéren a községi előfogatos is, aki a féderes ülésen fontoskodó adóvégrehajtót és annak becsüsét viszi kifelé, riogatni a tanyasi parasztokat. A
Aki szegény, az legyen találékony
Az alvégi öregek mondják, hogy az igazi pipás ember ma sem trafikárut, hanem szűz dohányt szív, olyat, amely színét sem látta semmiféle dohánybeváltó állomásnak vagy hivatalnak. Valamikor 50-60 évvel ezelőtt még sokan foglalkoztak szűzdohány-csempészettel, főleg az olyanok, akiket szorított
Jázova nevének eredete
A zentai csata előtt Eugén herceg csapatai a bácskai oldalon várakoztak, köztük a huszárok is, akiknek a herceg kiadta a parancsot, hogy minden lóra fordítva veressék fel a patkót. Tehát a patkókat a huszárok leszedették lovuk lábairól, és a kovácsok
„A törökök egy bőrhidat húztak…”
A törökök egy bőrhídat húztak ki a Tiszán. Szavolyai Jenő ágyúi a Nagy partnál voltak felállítva. A seregben egy félszemű tűzér is volt, aki engedély nélkül lőtt. A hidat akkor találta el, amikor a legtöbb török volt rajta. Annyi volt
Savanya Jenő csatája
Ez már nagyon régen volt. Ott történt Zenta alatt. Hát ugy-e amikor a török ezen a részen volt, nem lehetett tüle élni, csak szípolyozta a szegény népet, bántalmazta, ha nem az ő akarata szerint cselekedett. Amikor a magyarok má megsokalták,
A halászlegény meg a szép leány
tt történt Zentán, amikor még talán a nagyapám apja is kölyök volt. Élt itt egy halászlegény, akiről szól a mese. Ez a halászlegény minden este, mint akármelyik más szorgalmas halász ember, eljárt a Tiszára, vagy a hálót kivetni többed magával,
A zentai kőkecske
Valamikor egy ember húsvétkor fölment a padlásra sonkáért. Ahogy fölért, hát kinézett a padláslyukon a vetésre. Gyönyörködött, hogy milyen szépen zöldell. Ahogy ott bámészkodott, egyszer csak egy sárgás lángot látott fölcsapni a földből. Eszénél volt, meg tudta, hogy mit kell